A Föld egyik legkülönlegesebb túrája
Az Inka Ösvényt talán azért tartják a világ egyik legkülönlegesebb túrájának mert az Andok gyűrt lánchegységének különleges földrajzi adottságai miatt a körülbelül 46 kilométeres ösvényen nagyon rövid távolságon belül drámai módon változik a klíma és az élővilág. Az ember szemet gyönyörködtető tájon, a meredek völgyektől trópusi felhőerdőkön és magashegyi hágókon át gyalogol egészen a magaslati esőerdőkig. És közben egymás után jelennek meg az inka civilizáció lenyűgöző építményei.
Az Inka Ösvény túra az Urubamba-folyó mentén indul, 2600 méteres magasságban, az Andok magas csúcsainak árnyékában.
A völgy mikroklímája melegebb és szárazabb, mint a hegyekben. Ez a zóna az Andok egyik hagyományos mezőgazdasági területe. Már az inkák idején is kukoricát, burgonyát és különféle gumós növényeket termesztettek itt.
Alig három órás gyaloglás után megjelenik az első komolyabb régészeti helyszín: Llactapata. Az alsó város a völgyében több mint száz épülettel és hatalmas mezőgazdasági teraszrendszerrel. A felső város stratégiai ponton, a Vilcamayu és Cusichaca-folyók találkozásán, a hegygerincen áll, ahonnan az egész völgyet ellenőrizni lehetett.
A nap végére a táj már vadabbá válik: a völgy beszűkül, a hegyek magasabbak lesznek, és az ösvény egyre inkább az Andok meredek gerincei felé vezet. A párás felhőerdőben a göcsörtös fáinak ágait vastag moharéteg borítja, a törzsekről páfrányok és broméliák nőnek. A felhőerdő különleges ökoszisztéma, amely az Andokban ott alakul ki, ahol az Amazónia felöl érkező nedves levegő az hegyeknek ütközik és köddé alakul.
A második nap során az ösvény meredeken emelkedik, és a táj lassan átalakul. 3500 méter felett a zöld erdőszőnyeg eltűnik, helyét magashegyi füves lejtők, sziklás gerincek és gyakran ködbe burkolózó hegycsúcsok veszik át. A levegő a 4200 méter magas Warmiwañuska hágón ritkább, a táj drámaibb.
A második hágó előtt bukkan fel egy újabb inka épület: Runkurakay két hágót és völgyet jól belátó és így könnyen ellenőrző félkör alakú kőépülete.
Sayaqmarka egy valószínűtlennek tűnő, meredek hegygerincre épített város, keskeny utcákkal, lépcsőkkel és teraszokkal, amely gyakran ködbe burkolózva lebeg a hegyek között.
A harmadik nap teljesen új világba vezet. Ahogy a túra közeledik Machu Picchu felé, a táj egyre inkább trópusi jellegűvé válik. A hőmérséklet melegebb, a növényzet dúsabb és változatosabb. Ez a szubtrópusi hegyvidéki erdő, amely a magas Andok és az Amazonas-medence között húzódik. A hegyoldalak sűrű erdővel borítottak, a levegő párás, és rengeteg növényfaj él itt: bambuszfélék, orchideák, páfrányok, broméliák és mohák.
Itt, a misztikus esőerdő határán épült Phuyupatamarca, „a város a felhők felett”. Egy napóra mellett itt található az inka városok egyik leglenyűgözőbb vízrendszere: több ceremoniális kőmedence és precízen faragott vízcsatorna, amelyek egy hegyi forrásból vezetik a vizet.
Nem sokkal később következik Intipata. A „Napteraszon“ a hatalmas mezőgazdasági teraszok úgy simulnak a hegyoldalba, mintha egy óriási zöld lépcsősor ereszkedne lefelé a völgybe.
A nap végére érkezik a túra egyik csúcspontja a Wiñay Wayna. Ez egy teljes inka város a hegyoldalban, hatalmas teraszrendszerrel, templomokkal, lakóépületekkel és vízcsatornákkal. „az örök fiatalság városa“ mélyen a felhőerdőben fekszik, orchideák és trópusi növények között.
És amikor a vándor már negyedik napja gyalogol az ősi úton, elér egy keskeny kőkaput a hegygerincen. Ez az Inti Punku, a „Napkapu“.
Itt történik meg az a pillanat, amely miatt az Inka Ösvényt sokan a világ egyik legszebb túrájának tartják. A túrázó ugyanazon az úton lép be a városba, amelyen több mint ötszáz évvel ezelőtt az inka zarándokok is érkeztek. A kapun átlépve, több száz méterrel lejjebb, mélyen a dzsungellel borított hegyek között egyszer csak feltárul Machu Picchu teljes panorámája.
Talán éppen az adja az Inka Ösvény igazi varázsát, hogy a táj és a történelem folyamatosan összefonódik: kőlépcsők, teraszok, ősi falak és szent helyek bukkannak fel a hegyekben a ködben.